Lovak egyik leggyakoribb alsó légúti betegsége a lóasztma. Tanulmányok szerint az enyhe-közepes lóasztma a sport- és versenylovak kétharmadát, még a súlyos lóasztma a lovak akár 10-20%-át is érintheti. A betegség nagy hatással van a lovak teljesítményére és életminőségére. Nem csoda tehát, hogy minden lótulajdonos összerezzen a szó hallatán.
Munkánk során a betegséggel kapcsolatban számos fogalomzavarral és kérdéssel találkozunk, éppen ezért készítettünk nektek egy két részes rövid, érthető összefoglalót a kórképpel kapcsolatban.
COPD, RAO, IAD, asztma? Egy és ugyanaz?
A kórképnek az évtizedek alatt már számos különböző neve volt. A lóasztma elnevezés 2016-ban került bevezetésre, ez a két lovakban leggyakoribb alsó légúti gyulladással járó betegséget foglalja magában. A nevezéktan megváltoztatását azért érezték szükségesnek, mert az újabb kutatások bebizonyították, hogy a kórkép sok mindenben inkább hasonlít az emberben előforduló asztmára, mint a COPD-re (krónikus obstrukciós tüdőbetegség).
Az enyhe-közepes lóasztma (régebbi nevén IAD - inflammatory airway disease, microbronchitis, lovak gyulladásos légúti betegsége) bármilyen korú lovat érinthet, és egyes tanulmányok szerint a sport- és versenylovak akár kétharmada szenvedhet a betegségben. A súlyos lóasztma (régebben RAO, COPD, kehesség) tipikusan 7 év fölötti lovakban fordul elő, és a lovak 17 %-a érintett a betegségben.
Mi a betegség kiváltója?
A lóasztmák legfontosabb kiváltója a szálló por, pontosabban azok a szabad szemmel nem látható 5 mikrométernél kisebb részecskék, amelyek belélegezve elérik a kis méretű hörgőket, léghólyagocskákat és ott gyulladást váltanak ki. E kisméretű részecskék közül a legfontosabb a főként szalmában és a szénában (legyen az akármilyen jó minőségű!) található szerves eredetű por, amelyben számos allergént találhatunk, ilyenek pl.: a penészgombák spórái, bakteriális endotoxinok, mikrobiális toxinok, atkák maradványai stb. Ma már bizonyított, hogy súlyos lóasztma esetén a bántalom kialakulásában a környezeti tényezők mellett szerepe van genetikai hajlamnak is.
Mi történik lóasztma esetén a tüdőben?
Közös pont a lóasztmák esetén a légutak gyulladása. Lényeges azonban, hogy a különböző lóasztma típusoknál más gyulladásos sejtek jelennek meg a tüdőben, ez alapján diagnosztizálhatók az asztma fajták.
Súlyos lóasztma esetén a tüdőben az alábbi folyamatok figyelhetők meg:
- nyálka felhalmozódás a légutakban,
- légutak simaizmainak görcse,
- a kis légutak falának megszélesbedése, a gyulladásos sejtes beszűrődés miatt.
E három tényező következményeként a tüdőben található kis légutak beszűkülnek, amelynek eredményeként létrejön a súlyos lóasztmában szenvedő lovakra jellemző abnormális légzésminta illetve „légszomj”. A jó hír, hogy gyógyszeres kezeléssel feloldható a simaizmok tartós összehúzódása, illetve a gyulladás kontrollálásával csökkenthető a nyálkatermelés mértéke, viszont a légutak falának megvastagodása sajnos nehezen orvosolható.
Az enyhe-közepes lóasztma kórfejlődéséről azonban kevesebbet tudunk. Erre a betegségre is jellemző a kóros mennyiségű nyálka felhalmozódása a légutakban, illetve a légutak simaizomzatának a megvastagodása.
Milyen tüneteket kell figyelned?
Sajnos az enyhe-közepes lóasztma tünetei sokszor észrevétlenek maradnak a tulajdonos számára. Ha betegség enyhébb formában van jelen, akkor lehetséges, hogy az egyetlen tünet a teljesítménycsökkenés és semmi más. Versenylovaknál ez jelenthet „csak” pár tized másodperc lassulást a versenypályán a többi lóhoz képes, míg ugrólovaknál akár a pálya végére „elfogyhat a levegő” vagy a ló az összevetésben hibázik, lassul. Gyakran megfigyelhető, hogy az enyhe-közepes lóasztmában szenvedő lovak légzése lassabban normalizálódik munka után. Más esetben tünetként jelentkezhet, spontán vagy vissza-visszatérő köhögés, ezek jelentkezhetnek munka közben (általában az elején), vagy nyugalmi állapotban is. Fontos megjegyezni, hogy a köhögés hiánya azonban nem zárja ki az enyhe-közepes lóasztma lehetőségét. Néhány lónál pedig orrfolyás is megfigyelhető.
Súlyos lóasztma esetén szintén megfigyelhetünk köhögést, illetve csökkent teljesítményt, valamint emelkedett a légzésszámot már nyugalmi állapotban is. Az esetek egy részében orrfolyás is tapasztalható. Hosszabb ideje fennálló súlyos lóasztma esetén a légzés jellege megváltozik, a kilégzés ideje megnyúlik (ún. nehezített kilégzés alakul ki), és a külső ferde hasizomnak is be kell segítenie a levegő kipréselésében. A külső ferde hasizom a túlzott használatnak köszönhetően megnagyobbodik és kialakul a „kehbarázda”. Súlyos esetekben a megfelelő oxigénellátottság biztosítása olyan mértékű energiaráfordítást igényel az állat részéről, hogy gyakran emiatt a ló fogy.
Videó: Nyugalmi állapotban is súlyos légzőszervi tüneteket mutató ló.
Mit tegyél, ha fent leírt tüneteket tapasztalod lovadon?
Minden betegség megfelelő kezelése a pontos diagnózis felállításával kezdődik! Tehát mielőtt kétségbe esve internetes csoportokban kérnél tanácsot és felvásárolnád a hazai piacon található összes légzéskönnyítő és gyógynövényes takarmánykiegészítőt, végeztess lovadon egy légzőszervi kivizsgálást, hiszen nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a kezelés megkezdése csak a probléma feltárása után lehetséges!
A diagnózis felállítása azért is fontos, mert nem minden hosszabb ideje köhögő, orrfolyós vagy teljesítménycsökkent ló szenved asztmától. Az asztma mellett vagy ahelyett előfordulhatnak olyan felső- vagy alsó-légúti elváltozások is, amiket csak a kiegészítő vizsgálatok elvégzése és kiértékelése után lehet elkülöníteni. Például gyakran megfigyelhető, hogy az asztmát másodlagosan megjelenő bakteriális fertőzés vagy felső légúti elváltozás is kíséri. Ilyen esetekben természetesen az asztmára alkalmazott kezelés nem lesz hatásos, mivel más probléma (is) van a háttérben.
A cikksorozat második részében a lóasztma diagnosztizálásáról illetve kezeléséről olvashatsz majd.
Az Equi-Med Kft. célja a magas szintű lóbelgyógyászati szolgáltatás nyújtása. Amennyiben lovadnak légzőszervi problémája van kérj időpontot állatorvosainktól egy komplett légzőszervi kivizsgálásra:
dr. Tóth Balázs lóbelgyógyász specialista állatorvos, Dipl. ACVIM: +36 30 181 38 87
dr. Horti Klára lógyógyász szakállatorvos: +36 30 360 11 18
Képek, videók: Equi-Med Kft.
Borítókép: Pixabay
A blogbejegyzések eredeti tartalma, illetve bármilyen alkotóeleme csak az Equi-Med Kft. előzetes, írásbeli engedélyével használható fel.
