A cikksorozat első részében megismerhetted a különböző gyomorfekély típusokat, azok kialakulásának az okát, illetve, hogy milyen tüneteket kell figyelned. Most azt szeretnénk ismertetni, hogyan diagnosztizálható a betegség és milyen kezelési lehetőségei vannak.
Mi a teendő, ha gyomorfekélyre gyanakodsz lovadnál?
A nemzetközi és hazai állatorvos szakmai szervezetek (lógyógyász egyesületek és szakmai kollégiumok) egyöntetű ajánlása az, hogy az egyetlen orvos-szakmailag elfogadott vizsgálat, ami alkalmas a diagnózis felállítására az a gyomor-endoszkópia (gyomortükrözés, gasztroszkópia). Az endoszkóp egy hajlékony száloptikás eszköz, amelynek végén kamera található, így segítségével képet kaphatunk a belső szervekről, így a gyomorról is. A vizsgálat során a képet egy nagy méretű monitoron látjuk, így az elváltozásokat te magad is láthatod.
A vizsgálat fontos alapfeltétele, hogy a gyomor teljesen üres legyen. A legtöbb szakember 12-24 órás éheztetést javasol az endoszkópia elvégzése előtt. Az éheztetést nagy körültekintéssel kell elvégezni, hiszen akár 1-2 maréknyi takarmány is elfedheti a kisebb fekélyeket, illetve a gyomor alsó részét, és ebben az esetben a vizsgálatot meg kell ismételni.
Sokakban félelmet kelt a gyomortükrözéshez szükséges éhezetetés. A közhiedelemmel ellentétben nincs tudományos bizonyíték arra, hogy 12-24 óra éheztetés után lovakban gyomorfekély alakul ki, tanulmányok alapján az elváltozások leghamarabb 48 órás takarmány megvonás hatására alakulnak ki. Azoknál a lovaknál, ahol pl.: gyomorürülési zavar miatt hosszabb éheztetés szükséges megoldható a gyomornyálkahártya védelme.
A gyomortükrözés során az enyhén bódított ló orrnyílásába vezetve a gasztroszkópot az orrjáratokon a garaton és a nyelőcsövön keresztül jutunk a gyomorba. A vizsgálat átlagos időtartama 15-30 perc. Az endoszkópia során kép és videó fájlok kerülnek rögzítésre, amelyek később visszanézhetők és a kontroll vizsgálat során összehasonlítási alapot adnak.
A nem-specifikus tünetek miatt egyes esetekben szükség lehet más kiegészítő vizsgálatokra is, hogy egyértelműen bizonyítást nyerjen, hogy tüneteket kizárólag a gyomorfekély okozza. Ilyen kiegészítő vizsgálatok lehetnek pl.: bélsár parazitológia, rektális vizsgálat, rutin biokémiai és hematológiai vizsgálat, hasűri ultrahang, hasűri folyadék analízise.
Hogyan osztályozhatók a fekélyek az endoszkóp lelet alapján?
Gyomor nem-mirgyes részének fekélyeit (Equine Squamous Gastric Disease, továbbiakban: ESGD) az alapján osztályozzuk, hogy a nyálkahártyán milyen jellegű elváltozások láthatók. Ez alapján az ESGD elváltozások 0-4-ig terjedő skálán osztályozhatók.
| Fokozat | Gyomor nem mirigyes nyálkahártyája |
| 0 | A nyálkahártya sértetlen és nincs fokozott hám elszarusodás |
| I. | A nyálkahártya sértetlen, de fokozott hám elszarusodás látható |
| II. | Kis méretű, önálló vagy multifokális elváltozások |
| III. | Nagy méretű, önálló vagy kiterjedt felületes elváltozások |
| IV. | Kiterjedt elváltozások, jól látható mély fekélyesedéssel |
Kép: ESGD 0 fokozat jól látható a nem-mirigyes rész nyálkahártya normál enyhén sárgás színe. ESGD I. fokozat: kiterjedt fokozott hámelszarusodás (élénk citromsárga színű terület). ESGD II. fokozat: kiterjedt fokozott hámelszarusodás (élénk citromsárga színű terület), kevés kis méretű fekély (kék nyilak rájuk mutatnak). ESGD III. fokozat: kiterjedt felületes fekélyek (a nyilak a fekélyekre mutatnak). ESGD IV. fokozat: kiterjedt, súlyos mély vérző fekélyek.
A gyomor mirigyes részének elváltozásai (Equine Glandular Gastric Disease, továbbiakban: EGGD) rendkívül sokfélék lehetnek, így ezeket nem lehet ilyen egyszerűen rangsorolni. Így az EGGD esetén az elváltozok leírása (elhelyezkedés, megjelenés, súlyosság) jelenleg a legelfogadottabb nemzetközileg.
Meg van a diagnózis. Milyen kezelési lehetőségek vannak?
A humán gyógyászatban a gyomorfekély kezelés alaptézise a „nincs sav, nincs fekély” mondat. A lógyógyászatban is elmondható, hogy a kezelés egyik legfontosabb része a gyomorsav termelés csökkentése, ami lehetőséget teremt a gyógyulásra.
A savtermelés csökkentésére lovakban az egyik leggyakrabban használt gyógyszercsoport az ún. proton pumpa gátlók, ezek a savtermelés utolsó lépését gátolják. Lovakban az ide tartozó gyógyszerek közül a legtöbbet az omeprazolról tudunk. Az omeprazollal való kezelés sikeressége számos tényezőtől függ: a gyógyszer típusától, a használt dózistól, a kezelés hosszától, a gyógyszer beadás idejétől, módjától. Általánosságban elmondható, hogy ESGD (nem-mirigyes rész betegsége) esetén kb. 70-80%-os a gyógyulási arány egy standard 28 napos kezelés hatására.
Ezzel szemben EGGD (mirigyes rész betegsége) kezelése már sokkal nagyobb kihívást jelent az állatorvosok számára, hiszen egy standard 28 napos szájon át történő omeprazol kezelésre az elváltozások 25%-a gyógyul csak meg. EGGD kezelése esetén az omprazol gyakran kiegészíthető gyomor nyálkahártyát bevonó gyógyszerekkel, azonban a teljes gyógyulás így is csak a lovak 22-67,5%-nál figyelhető meg standard 4 hetes kezelés után. Az elmúlt években egy, az omeprazoltól eltérő hatásmechanizmuson alapuló gyógyszer is bevetésre került az EGGD kezelésére, amellyel 73%-os gyógyulási arány volt elérhető. Azonban fontos megjegyezni, hogy az EGGD gyógyulási hajlama nagy mértékben függ, attól, hogy milyen típusú és milyen súlyos elváltozásokról van szó. Gyakran előfordul, hogy egyes elváltozásoknál több hónapos kezelés sem hozza meg a léziók teljes gyógyulását, ilyen esetekben javasolt a biopsziás mintavétel is.
Kép: A kép felső részén jól látható a gyomor vékonybél átmenet (pylorus) ép megjelenése a gyomor mirigyes részén. A bal alsó sarokban enyhe- mérsékelt EGGD elváltozás (a nyilak az elváltozásokra mutatnak) látható. A jobb alsó sarokban súlyos-krónikus EGGD elváltozás (a nyilak az elváltozásokra mutatnak), ilyen esetben a gyomorürülés is zavart szenvedhet.
Ahhoz, hogy a gyógykezelés eredményessége elbírálható legyen a kezelés vége előtt, mindenképpen érdemes kontroll gyomortükrözést végezni, hiszen ez alapján dönthető el egyértelműen, hogy a terápia befejezhető vagy esetleg folytatni kell.
Sok esetben találkozunk azzal, hogy a tulajdonos gyomortükrözés elvégzése, azaz a diagnózis felállítása nélkül szeretné lovát kezeltetni. Miért nem javasolt ez? Sajnos az előbb részletezett gyógyulási arányok miatt, ha a kezelés ellenére a ló nem javul, az nem kizáró ok a gyomorfekély jelenlétére, viszont a javulás sem bizonyítja egyértelműen, hogy a ló gyomorfekély szindrómától szenved. Habár a gasztroszkópia nem olcsó beavatkozás, de a lovak tartási, takarmányozási és versenyeztetési költségeihez képest ez nem jelentős összeg és a diagnózis hiányában kezelést elkerülve akár feleslegesen kidobott pénzt spórolhatunk meg.
Összeségében elmondható, hogy az ESGD könnyen gyógykezelhető, ezzel szemben azonban az EGGD gyógyulása már számos tényezőtől függ. A terápia után mindkét esetben kiemelkedően fontos az elváltozások kiújulásának a megakadályozása.
A megelőzésről és a különböző gyomorfekély kialakulását megelőző takarmánykiegészítők használatáról a következő cikkben lesz szó.
Az Equi-Med Kft. célja a magas szintű lóbelgyógyászati szolgáltatás nyújtása. Amennyiben felmerül benned, hogy lovadnak gyomorfekély szindrómája lehet kérj időpontot állatorvosainktól egy kivizsgálásra:
dr. Tóth Balázs lóbelgyógyász specialista állatorvos, PhD, Dipl. ACVIM: +36 30 181 38 87
dr. Horti Klára lógyógyász szakállatorvos: +36 30 360 11 18
Képek: Equi-Med Kft.
A blogbejegyzések eredeti tartalma, illetve bármilyen alkotóeleme csak az Equi-Med Kft. előzetes, írásbeli engedélyével használható fel.
