Praxisunk vezető állatorvosa nagy tapasztalattal rendelkezik a csikók ellátása terén, hiszen több mint 2 évet töltött Lexingtonban a világ lótenyésztésének központjában. További 2 évet dolgozott és kutatott együtt a világ vezető ló neonatológusával Prof. John Madigan állatorvossal. Aktívan részt vett Madigan Professzor Csikóbetegségek című kézikönyvének (Manual of equine neonatal medicine) átdolgozásában és kibővítésében is.

Újszülött csikónál a legapróbb rendellenességek is igen fontosak, mert kompenzáló képességük és tartalékuk is minimális. A csikók igen gyorsan ki tudnak száradni, kritikusra csökken a vércukorszintjük és az immunrendszerük is felkészületlen a külső kórokozókkal szemben. Néhány órás bágyadtság vagy nem evés már igen súlyos következménnyel jár. 

A ló neonatológiai sajátosságai

Ahogy a lovak értéke a versenysport fejlődésével az utóbbi évtizedekben egyre nőtt, úgy alakult ki a tulajdonosi igény is az egyre szélesebb körű lógyógyászati ellátásra. A lótenyésztés jelentős pénzügyi befektetést igényel, aminek meghatározó kezdő pillére a csikók megfelelő egészségügyi állapota. Az újszülött csikó potenciálja legtöbbször csak származás alapján ítélhető meg, és költséges intenzív kezelésre csak nagy értékű állatok csikóinál van lehetőség, ezért különösen fontos a problémák korai felismerése, ellátása és a megfelelő prevenció, mert a késlekedés a romló prognózis mellett súlyos anyagi következményekkel járhat.

Ambuláns ellátás során a neonatológiával foglalkozó állatorvosnak több olyan eszközzel is rendelkeznie kell, amelyet esetleg a mindennapi praxisban kevésbé gyakran alkalmaz, mint pl.: ultrahang, glükométer, vérlabor-elérhetőség pár órán belül, speciális intravénás kanülök, antibiotikumok és parenterális táplálásra is alkalmas infúziók.

Mire figyeljünk oda az ellés körüli időszakban?

Az újszülött csikók betegségei sokszor a magzati korra vezethetők vissza. Fontos a nehézellésre hajlamos kancák időbeni azonosítása, ugyanis ellési komplikációk fellépése esetén azonnali (legkésőbb fél órán belüli) ellátásra van szükség. A kórelőzmény tekintetében egy korábbi nehézellés vagy a szülőút sérülése mind veszélyezteti a vemhességet és az ellés normális lefolyását.

A tulajdonosnak különös figyelmet kell fordítani egy esetleges hüvelyváladékozásra, a tejmirigyek állapotára, a hasfal és a medence alakjára. Szükség esetén (biokémiai és hematológiai) vérvizsgálatot, váladékozás esetén citológát, bakteriológiai vizsgálatot is fog végezni állatorvosa.

A transzabdominális ultrahang vizsgálat segítségével az állatorvosok a magzati jóllétet értékelik, valamint annak aktivitását, helyeződését és szívfrekvenciáját. A magzati aorta átmérő és a mellkas maximális mélysége alapján következtetni lehet a magzat fejlettségére és születéskori méretére is. A méreteket természetesen erősen befolyásolja a kanca mérete (testtömege) és a vehem kora.

Ha a vizsgálati lelet vagy a kórelőzményi adatok alapján a nehézellés vagy rendellenes csikó ellésének esélye áll fenn, a kancát anyagi körülményektől függően érdemes az ellés előtt légkésőbb 4–6 héttel 24 órás, lehetőleg kórházi felügyelet alá helyezni, de minimálisan is 24 órás kamerás felügyelet alatt tartani és emellé egy ellés-előjelző rendszert is használni.

A kanca viselkedése közvetlenül az ellés előtt megváltozik, sokszor keveset trágyázik és vizel. Objektív és bevált módszer az ellés időpontjának előrejelzésére a tej kalciumtartalmának mérése, amit speciális tesztcsíkkal akár az istállóban is mérhetünk. Ha a kalciumkoncentráció 400 mg/l feletti, akkor 24 órán belül bekövetkezik az ellés (90%-os érzékenység), ha ez alatti, akkor 24 órán belül nem fog elleni az állat (98% érzékenység).

Az ellés során fontos odafigyelni az alapvető higiénia betartására: friss alom bekészítése, valamint érdemes a kancát még az ellés megindulása előtt lemosni. Időt nyerünk, ha az ellési segítségnyújtáshoz szükséges eszközöket és egy telefonszámlistát az utolsó 2-3 hétre a boksz elé készítünk. Az ellés első fázisa több órát is igénybe vehet. Ilyenkor a kanca nyugtalan, többször trágyázik és vizel, gyakran felkel-lefekszik, helyét keresi, a szülőút és a méhszáj feltágul. Az ellés második fázisa normálisan 15–20 perces folyamat, itt fontos kiemelni, hogy 30 perc felett a csikó túlélési esélye rohamosan csökken. Beavatkozásra van szükség: amennyiben a placenta korai szeparációja következtében az megjelenik a hüvelynyílásban (ún. red bag delivery). Ilyenkor azonnal fel kell azt nyitni;továbbá azokban az esetekben, amikor az ellés folyamata megáll. A nehézellés előfordulása lovaknál viszonylag ritka, fajtától függően mindössze 5-10%, de szerencsére az időben elvégzett szakszerű segítségnyújtás mellett összesen 10–20%-ban kell császármetszést vagy magzatdarabolást végezni.

Az újszülött csikók vizsgálata

A születés után az egészséges csikó először oldalfekvésből a szügyére helyezkedik, majd megpróbál felállni. A veszélyeztetett csikók kiszűrésére könnyen alkalmazható az „1–2–3 szabály”: az egészséges csikó születést követően 1 (1–2) órán belül feláll; 2 (2–3) órán belül elkezd szopni; a kancából 3 órán belül távozik a placenta. Ha ezek nem történnek meg időben, sajnos szinte minden esetben borítékolható a későbbi probléma.

A születést követően az újszülött keringésének és légzőrendszerének alkalmazkodnia kell a méhen kívüli élethez. Az egészséges csikó 1 percen belül spontán lélegezni kezd, lecsökken a tüdőben és a kisvérkörben a magzati magas vérnyomás, az alveolusok kinyílnak és a ductus arteriosus zárul. A nyálkahártya színe egészséges csikó esetében az adaptációs fázis lezajlása előtt mutathat enyhe cianózist (kékes-lila), de percekkel születést követően már a kifejlett lovakéhoz hasonló, annál valamivel erezettebb, rózsavörös színezetűvé válik. Elhúzódó cianózis, sárgaság, fekélyek, vérzések, lila, vagy sápadt nyálkaháryák kóros folyamatokat jeleznek. A fiatal csikók testhőmérséklete közvetlenül a születés után a kancáéhoz hasonló, az egészséges csikó születés után hamar képes a testhőmérsékletét szabályozni. 38 ℃ alatt valamint 39 ℃ felett hívjuk azonnal állatorvosunkat.

Érdemes különös figyelmet fordítani a hasfal és a bordák megtekintésére és áttapintására a sérvek és esetleges bordatörés mihamarabbi észlelése érdekében. A köldökcsonk fertőtlenítése minden újszülött csikó esetében 0,5%-os klórhexidinnel vagy 2%-os betadinnel 1-3 napig, naponta 2–3-szor javasolt.

Az emésztőrendszer működésével kapcsolatban a legfontosabb, hogy az születés utáni 2–3 órán belül megkezdődjön a mekónium (bélszurok) ürítése. Ezzel szemben az első vizeletürítés akár a 12. óráig is elhúzódhat. Fontos tudni, hogy a csikók napi folyadékfelvétele rendkívül magas, akár a testtömeg 25–30%-a is lehet, de legalább 15%. Ez nagyjából 10-20 liter tejet jelent az első hetekben. A csikók kb. 1 hónapos korukig nem isznak vizet, ha mégis ezt látjuk, az azt jelenti, hogy a kancának kevés a teje. Ez pedig szintén nem normális. A napi növekedési erély fajtától függően átlagosan 0,5–1,5 kg közötti.

A távozott méhlepényt minden esetben tegyük félre az állatorvosnak vizsgálatra, vagy ha kellően tapasztaltak vagyunk, akkor magunk is kiértékelhetjük: tekintsük meg külső és belső felületét, hogy teljes egészében távozott-e (leggyakrabban a méhszarvak elülső részei nem válnak le), tömegét mérjük meg (legfeljebb a csikó tömegének 11%-a lehet). Ha a méhlepény nem távozik időben, akkor azonnal hívjunk állatorvost, mivel a lovunknak méhgyulladása, savós-pataírhagyulladás lehet akár már 4-6 órán belül.

Abban az esetben, ha a csikó nem kezd el szopni magától időben (pl. mert fel sem állt), szükséges a kolosztrumot orr-nyelőcső szondán keresztül pótolni az ellést követő 6 órán belül. Ehhez állatorvos szükséges. Mi sem javasoljuk a cumin keresztül történő etetést, mert amelyik csikó nem tud felállni, vagy nem találja meg a tőgyet, az jó eséllyel félre fogja nyelni a tejet, aminek végzetesek a következményei. Ha a csikó 12 órán belül nem kapott föcstejet, sajnos a bélrendszeren keresztüli felszívódás lehetőségei igen korlátozottak és vagy plazmára vagy antibiotikumra vagy mindkettőre szüksége lehet.

Az alulfejlett és túlfejlett csikók jellegzetességei

Koraszülött a csikó, ha 320 napnál kevesebb volt a vemhességi idő. Bár a testtömeg nem mérvadó, de az ilyen csikók általában kisebbek és rosszabb a kondíciójuk. A kupolaszerű agykoponya, laza ízületek és hajlítóinak, a lábtő és a csánk csontosodásának éretlensége, befelé forduló szemhéj gyakran megfigyelhetőek az alulfejlett csikóknál.

A túlhordott (de gyakran éretlen) csikók nem feltétlenül nagyobb méretűek, de sokszor gyenge kondíciójúak születéskor. Gyakran megfigyelhető a hajlítóinak kontraktúrái, a hosszú szőrzet, valamint, hogy a metszőfogak már teljesen áttörték az ínyt.Mind az alulfejlett, mind a túlhordott csikókra jellemző a gyenge szopási reflex, gyenge hőszabályozási és vércukorszint-szabályozási képesség, csökkent vesefunkció és vizeletmennyiség, ill. az emésztőrendszer különböző működési zavarai. A koraszülött és a túlhordott csikóknak kivétel nélkül részletes állatorvosi felmérésre van szükségük, mivel gyakran szervi diszfunkcióik vannak.