A légzőszervi betegségek igen gyakoriak lovakban. Ez a sport és versenylovaknál kifejezett teljesítménycsökkentő, míg hobbilovaknál életminőséget befolyásoló problémaként jelentkezhet. A légzőszervi problémák vizsgálatára számos kiegészítő vizsgálat ismert, egyik ezek közül a bronchoalveolaris lavage (BAL).
A csikók magzati koruk nagy részét nyugalomban, alvó állapotban töltik. Ez hasznos evolúciós stratégia, hiszen az izgő-mozgó magzat a méhben és az ellés során is komoly sérüléseket okozhatna a kancának. Az emlős magzatokat a méhben progeszteronból képződő szteroid hormonok tartják alvási fázisban. A világ vezető ló neonatológusai úgy vélik, hogy az ellés folyamata, pontosabban a szülőcsatornán való átpréselődés csökkenti ezeknek a hormonoknak a termelődését, amelynek következtében a csikók “felébrednek”. A DFS-ben szenvedő csikók azonban az ellést követően többé-kevésbé visszarendeződnek ebbe az alvó fázisba. Hogy ez az állapot miért alakul ki születés után, arról mai napig megoszlanak a vélemények.
A lovak hasűri betegségei több száz kórképet tömörítenek magukban. A nem heveny tünetekkel járó hasűri betegségek diagnosztizálási lehetősége az elmúlt 20 évben - az ugrásszerűen bővülő ismeretanyagnak és a korszerű orvosi felszereléseknek köszönhetően sokat változott, így lovad kivizsgálása ma már tartási helyén is elvégezhető.
A köldökzsinór fontos feladatot lát el, hiszen tápanyagot és oxigént szállít a magzatnak. A születés után elszakadásával ez a szerepe megszűnik, azonban a köldökcsonknak az első pár hétben így is nagy figyelmet igényel, ugyanis a nem megfelelő köldök higiénia számos baj forrása lehet.
Lovad még mindig nem vedlette le a téli szőrt? Szinte a levegőtől is hízik? Ne vedd félvállról a problémát, mert lehet, hormonális betegséggel, például Cushing-kórral, inzulinrezisztanciával, vagy metabolikus szindrómával küzd!